A kilátóról

On by marketing

197 m

A pécsi Tv-torony és Kilátó rekorder, hiszen Magyarország legmagasabb épülete. A 197 méter magas  épület a Mecsek 535 méter magas Misina csúcsán áll.  Helyén az 1960-as évekig az 1908-ban épült Kiss József-kilátó állt, mely a Mecsek Egyesület fõtitkáráról, több Mecsek-ismertető könyv írójáról, a lelkes természetbarátról kapta nevét.  A mai kilátó építése 1968-tól 1973. április 4-ig tartott.  A torony 18500 tonna vasbetonból épült, Vízvárdy István, Söpkéz Gusztáv és Thoma József tervei alapján.  A torony eredetileg 191 méteres volt, de egy 1995-ös antennacserét követően, 6 méterrel magasabb lett.

Gyorslifttel lehet feljutni az  üvegfalú eszpresszóig.  Az  étterem a talajszinttől számítva 72 méter magasan van,  a felette lévő nyitott körkilátó pedig 80 méterre, így a Misina-tetővel együtt 615 méterrel a tengerszint felett nézelődhetünk. Ha a belváros átlagos, 120 méteres tengerszint feletti magasságát vesszük alapul, a Széchenyi-tértől légvonalban mindössze  2500 m-re lévő  épületben már 500 méterrel találjuk magunkat fentébb. A gyors szintemelkedés miatt érezhetik a kilátóban a vendégek úgy, mintha a város felett lebegnének. A pécsi kilátó mindezek miatt az ország legjobb adottságú, legtöbb látnivalót kínáló kilátója, ahonnét  tiszta időben akár 100 km-re is el lehet látni. Déli irányban Pécset, illetve a Baranyai-dombságot, messzebb a Villányi-hegységet és a horvát Papuk-hegyet csodálhatjuk meg. Keleti irányban a Zengő, nyugatra a Tubes, északra a Mecsek és a Völgység rajzolódik ki. Tiszta időben akár a Badacsony is látható.

Felhős időben is érdemes feljönni, mert ha az alacsony rétegfelhők csak a várost takarják el, a felhőkből kikandikáló kilátóban  zavartalan, csodálatos élményben lehet részünk. A napnyugta is rendkívüli látvány, ahogy a fények megfestik a felhőket. Legjobb, ha reggel érkezik, és estig le sem jön. A gyorsan repülő időt addig is töltse éttermünkben, vagy vegye igénybe “esti belépő” akciónkat!

A Mecsekről: Alapja gránit, de a hegység fõ tömegét a több százmillió évvel ezelõtt itt hullámzó tenger mészvázas élõlényeinek maradványaiból képzõdött mészkõ, illetve a partmenti sávban lerakódott finomabb homokkõ és a durvább konglomerátum alkotja. A Kelet-Mecsekben 130 millió éves vulkáni tevékenyég nyomai is felfedezhetõk (Magyaregregy környékén). A tengerparti öblökben kõszén képzõdött, a homokkõbõl uránércet bányásztak. A szénre és az uránra alapozott bányászat jelentõsen hatott Pécs településszerkezetére és évtizedeken keresztül meghatározta gazdaságát is. A Mecsek növényvilága délies elemekben gazdag. Jellemzõ erdõtársulásai a mecseki karsztbokor erdõ, tölgyes, gyertyános tölgyes, bükkös és sziklaerdõ. A Mecseket észak-déli irányú völgyek három fõ részre, a Nyugati-, Középsõ- és Keleti-Mecsekre osztják. Ezeken a völgyeken vezetnek az északi irányú közlekedés legfõbb útvonalai. A Mecsek kelet-nyugati irányú, 35 km hosszú tömbje meghatározza Pécs város terjeszkedési irányát, közlekedési hálózatát. A Mecsek a természetet szeretõk kedvelt kirándulóhelye, amely szinte teljeskörû kikapcsolódási lehetõségeket kínál.

Ide ne akarj hozzászólni.